Cégtörténet    Cégadatok    Vezetők   Szervezeti ábra    Szakmai koncepció Törvényi adatszolgáltatás

 

Cégtörténet

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. bemutatása

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2009. augusztus 25-én alakult meg hazánk egyik legrégebbi agrárgazdasági vállalatának, a Balatoni Halászati Zrt.-nek a jogutódjaként, mely cégből új társaságunk kiválással jött létre. Ennek okán jogelődünknek tekintjük az 1899-ben alapított Balaton Halászati Részvénytársaságot, az egykori, állami vállalatként működött Balatoni Halgazdaságot illetve a Balatoni Halászati Rt-t.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 100 %-ban a Magyar Állam tulajdona. A tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja.  Az MNV Zrt. a társaság irányítását 2009. szeptemberében, vagyonkezelői szerződés keretében, átadta a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, amely így az alapítói jogokkal rendelkezik.

Társaságunk fő feladata a Balaton ökológiai szemléletű halgazdálkodásának megvalósítása. Az elsődleges cél a halgazdálkodás olyan módon történő átalakítása, amely a horgászat számára értékes halfajokból – a javuló vízminőség mellett is – optimális fogás elérését biztosítja, nem fenyeget a halállomány sokszínűségének megszűnésével, továbbá biztosítja a természeti értékek védelmét és a minőségi turizmus feltételeit.

Társaságunk legfontosabb tevékenységei a következők:

·        A Balaton és a Kis-Balaton szelektív állományszabályozó halászata.

·        A hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv keretében tervszerűen végzett haltelepítés.

   ·        Tógazdasági haltermelés a balatoni telepítésre kerülő hal lehető legnagyobb arányú,
            saját előállítása érdekében.

·        Halőrzési tevékenység a Balaton halállományának védelme érdekében.

·        A természetes (tavaszi) halelhullás következményeinek elhárítása, haltetemgyűjtés.

·        Horgászengedélyek kibocsátása, horgásztatás és horgászturisztika,
         saját horgásztavak üzemeltetése.

·        A Balaton ökológiai szempontok szerinti kezelését és őshonos halállományának gyarapítása

Kiemelt közfeladatunk az idegenhonos fajok állományának a visszaszorítása. Ezen feladat alapján állított hálós halászmódszerrel fogjuk a busát, illetve varsás módszerrel (vagy vízeresztéskor csapdázással) az angolnát. Emellett állományszabályzó, szelektáló halászatot is végzünk, hogy a Balaton fehérhal (keszeg) állományát szinten tartsuk, hiszen a horgászok elsősorban a méretkorlátozás alá eső halfajokat részesítik előnyben, a statisztikák alapján jóval többet fogva belőlük, mint más halfajokból. Ez a keszegállomány arányának növekedését okozza, ami viszont a horgász szempontjából a fogási lehetőségek romlását jelenti.

Nem gazdasági megfontolásból, hanem a Balaton ökológiai rendszerének fenntartása miatt kell halásznunk. Közfeladatot látunk el a halászattal, mely közfeladat ellátásához kapcsolódó költségeket nekünk kell kigazdálkodnunk.

Egyik legnehezebb feladatunk a busahalászat. A busa halászata kiemelt közfeladatunk, ami a Balaton jelenlegi – halászatbiológia szempontból leginkább a jelentős tápanyaghiánnyal jellemezhető – vízminősége mellett kiemelt jelentőséggel bír. Nem kell külön magyarázni, hogy a busa minden ivadéknak táplálék konkurense, és az alacsony plankton mennyiség egyre kevésbé elég a halállomány zavartalan eltartásához. A busa halászatát ezért fokozni kellene, de ennek két komoly gátja van. Az egyik gazdasági eredetű, a jelenlegi eladási ér kb. fele az önköltségnek! Ez elsősorban a természetes vízi halászat eredményességének bizonytalanságából adódik. A másik probléma a horgászok hozzáállása. Érezhetően a legtöbb horgász még mindig nem látja át, hogy a busaállomány kihalászása javítana a Balaton eltartóképességén, ezáltal horgászérdekből is történik! A busa esetében a halászat hatékonysága 98 százalék , azaz a zsákmány 98 százaléka busa.

Az angolna halászata szintén közfeladatunk. A halászat intenzitása és eredményessége az időjárás függvénye, ha csapadékos az időjárás, és történik vízeresztés a Balatonból, akkor az angolnacsapdák képesek nagyobb mennyiségű angolnát fogni, száraz időszakban azonban mindössze a Nyugati medence befolyóinál elhelyezett angolnavarsákból származik a zsákmány. Az angolnával kapcsolatosan meg kell említeni, hogy sajnálatos módon még mindig tartja magát horgászkörökben az a tévhit, hogy az angolna szaporodik a Balatonban! Ezt mindössze annyival magyarázzák, hogy még mindig van. A szakirodalmi adatok szerint az angolna 25-35 évig élhet édesvízben. Az utolsó balatoni telepítés 1991-ben volt – tehát van még idő… Az angolnahalászat hatásfoka egyébként megközelítőleg 100 %.

A horgászat vonatkozásában nagyon fontos kérdés a telepítés. A Balaton telepítési mennyiségét a hatályos halgazdálkodási tervünk írja elő, ennek megfelelően hajtjuk végre a telepítéseket. A telepítések helyének és idejének kiválasztásakor igyekszünk figyelembe venni a horgászok igényeit, érdekeit, de csak addig, amíg nem megy a szakmai érvek rovására. A telepítések fő hala a ponty – bár meg kell jegyezni, hogy a Balaton nem pontyos víz, sokkal inkább a süllős-keszeges fajösszetétel jellemző rá. Ezzel együtt a ponty telepítésének a mennyiségét igyekeztünk és igyekszünk emelni, közvetett úton nem az össztömeg, hanem a darabszám emelésével. Ennek hátterében az áll, hogy a Balaton pontyállományának fő tápláléka a vándorkagyló – ebből pedig a víz jól ellátott. Olyan méretű pontyot kell telepítenünk, ami már enni tudja a vándorkagylót, nagyjából kinőtt a kormorán csőréből, és mindemellett tógazdasági előállítása gazdaságosan megoldható. Ez egyedsúly tekintetében 60-90 dekás halat jelent. Tógazdasági termelésünk erre való átállítása megkezdődött.

Érdemes szót ejteni a horgászat szabályozásáról is. A 2012-es évet új alapokon, önálló fogási naplóval és új Balatoni Horgászrenddel kezdte meg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A fogási naplóban a kötelező statisztikai adatgyűjtés mellett megjelent a horgászattal töltött napok regisztrációjának kötelezettsége. Ezáltal meg fogjuk ismerni, hogy például a horgászok hány napot horgásznak, vagy egy-egy csúcsnapon mennyi horgász van a Balatonon. Mindez olyan adatokat jelent, amit a nagy vizek esetében eddig csak becsültünk – és vélhetően segítséget jelent a későbbi – horgászattal kapcsolatos –szakmai döntésekben.

Nem közvetlenül halgazdálkodási szakmai kérdés, de ki kell emelni, hogy Társaságunk kommunikációs stratégiája, ezzel kapcsolatosan pedig PR tevékenysége valamint a médiával való viszonya gyökeresen megváltozott. Meghirdettük a teljes nyilvánosság elvét, minden fronton jelen vagyunk, tájékoztatunk. Ennek legjobb példája talán a honlapunk fejlődése. Napjainkban rendkívül fontos feladat, hogy ne csupán jól végezzük a feladatainkat, hanem minderről megfelelően tájékoztassuk is a közvéleményt.

 

Cégadatok

Általános adatok:     

Cégjegyzékszám:       14-10-300265

Cégforma:                    Részvénytársaság

Bejegyezve:                 2009/08/25

A cég elnevezése:       

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 

A cég rövidített elnevezése: 

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.  

A cég székhelye:

8600 Siófok, Horgony utca 1.  

A cég fióktelepe(i):

8360 Keszthely, Csik Ferenc sétány 5.

A cég adószáma:

14 830312 -2-14

A cég tevékenysége:

Édesvízi halászat

Közhasznú főtevékenység

 

Cégkivonat:

Cegkivonat_Balatoni_Halgazdalkodasi_Nonprofit_Zrt.PDF

 

Vezetők      

 

Törvényi adatszolgáltatási kötelezettségek

A Kormány 175/2009. (VIII.29.) Kormányrendeletének 2.§-a alapján előírt adatszolgáltatási kötelezettség a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkavállalóiról és vezető tisztségviselőiről

Adatok_175_2009_kormanyrendelethezBHNP

2009. évi CXXII. Törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szoló törvény szerint a  Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nél együttesen cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállaló nincsen.

Cégjegyzésre és bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállaló a vezérigazgató.